Aradi Vértanúk Nevei, A Tizenhárom Aradi Vértanú | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
- 13 abc sorrendben
- Aradi vértanúk never die
- Aradi vértanúk never stop
- Aradi vértanúk never say never
- 13 aradi vértanú nevei
- Aradi vértanúk - Blikk
13 abc sorrendben
Ferenc József nemcsak az aradi tizenháromnak, hanem neki sem kegyelmezett meg, így alig nyolc nappal a merényletkísérlet után, 1853. február 28. -án az akkor 21 éves fiatalemberen végre is hajtották a halálos ítéletet. Libényi merénylete után Ferenc József elállt attól a szándékától, hogy feloldja az 1849 után bevezetett korlátozások egy részét Forrás: Wikimedia Commons A merénylet következményeként ismét fokozódott az elnyomás, és újabb megtorlási hullám indult. Ferenc József, aki 1852-ben a békülés jegyében nagy körutat tett Magyarországon, és már éppen azon gondolkodott, hogy feloldja az 1849 után bevezetett rendszabályokat, Libényi merényletkísérlete után meggondolta magát. Éljen a király! Ferenc József megkoronázása a kiegyezés záróakkordjaként a budavári Nagyboldogasszony templomban, 1867. június 8-án Forrás: Wikimedia Commons A teljes megbékélésre, az 1867-es kiegyezésre még kereken tizennégy évet kellett várni. Ferenc József ellen hosszúra nyúlt uralkodása alatt összesen hétszer kíséreltek meg merényletet, mind a hét alkalommal sikertelenül.
- Budapest hidegkúti út 1
- Aradi vértanúk never say
- Ütős hangszerek nevei
- Aradi vértanúk nevei képei
A tizenhárom aradi vértanú Forrás: Wikimedia Commons A bécsi vizsgálók nem hittek Libényinek, pedig a legnagyobb igyekezetük ellenére sem sikerült semmiféle bizonyítékot felmutatniuk, ami alátámaszthatta volna a vélelmezett nemzetközi összeesküvést. Kempen rendőrminiszter fel is jegyezte naplójában, hogy Libényi... részben tagad, részben valótlanságot állít. Pedig amit az aradi vértanúkért bosszút esküdő magyar szabó állított, az volt a színtiszta igazság. Csak nevettünk rajta, korlátolt, ártalmatlan embernek tartottuk Libényi János 1831. december 8-án született a Fejér megyei Csákváron, id. Libényi János szűrszabó céhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként. A szabómesterséget apjánál tanulta ki, majd Székesfehérváron, illetve Győrben dolgozott segédként. A szabadságharc idején Aradra került, ahol a Hadfelszerelési Bizottmánynál dolgozott katonai szabóként, ám harci cselekményekben nem vett részt. Az ifjabb Libényi a világosi fegyverletétel után költözött Bécsbe. A magyarság körében szívből gyűlölt báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni véres tisztogatások irányítója Forrás: Wikimedia Commons Haynau rémuralma idején fogalmazódott meg benne a szándék, hogy bosszút álljon a "véreskezű zsarnokon", aki nem adott kegyelmet az aradi tizenháromnak.
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) szerb "Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. " * Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) magyar "Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata. " * Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) örmény "Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. " * Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) horvát "Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. " * Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) "Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. " * Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) "Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek. " * Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) "A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. "
"Lehullott a rezgő nyárfa... " Nem. Nem ezüstszínű most a levele. Feketén hull a fákról a levél, S a föld, amelyre hull, Kemény, mint a koporsó fedele. Hallottátok: így szól a rendelet: Gyászolni ne merjen ma senki sem, Senki ne merjen ülni ünnepet, Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt: Csak volt...! Halottnak – hallgatás; De a hamu alatt, Valahol mélyen – izzik a parázs! Arany János: Magányban (részlet) 1849. október 6-án, az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos t, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc tizenkét tábornoka – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és a szabadságharc számos résztvevője kényszerült hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.