A képernyő passzív befogadáshoz szoktatja őket a személyes interakció lehetőségének hiánya miatt. A meseszereplők ugyanis nem akarnak beszédbe elegyedni a gyerekünkkel, ezért nem is tudják őt arra motiválni, hogy megszólaljon. Sőt, meglévő megszólalási késztetését is szépen elnyomják: a gyermekek ugyanis eleve szeretnének részt venni az őket körülvevő személyek párbeszédében. Ez az igény ott lapul bennük, csupán teret és lehetőséget kell nekik biztosítani. Alkalmas környezetben idővel 'utat fog magának törni' az idegen nyelvű közlés. A képernyő előtt csöndben ülő gyerek jelensége ellenben tanult viselkedés végeredménye. Kezdetben még beszélnek a meseszereplőkhöz, aztán valami megváltozik … Igen, a kicsi gyermek még beszél a képernyőhöz: elmondja, mit lát, belekérdez a történetbe és bekapcsolódik a szereplők párbeszédébe. Mivel azonban a képernyőről soha senki sem reagál vissza, ezért megérti, hogy ezt csak nézni kell. Kirekesztődik tehát a kommunikációs folyamból, ami a képernyőn zajlik – ezt zokszó nélkül tudomásul veszi és nem is próbálkozik tovább.
És később is. A gyermek ugyanis utánzással tanul, és ha emberek között él, akkor látni fogja, hogy az életünk szerves része az egymáshoz intézett beszéd. A felnőtt nem utánzással tanul, náluk már más, kognitív folyamatok is szerepet játszanak az elsajátításban, de a gyerek így működik. És neki nem elég látni másokat kommunikálni, hanem részt kell vegyen abban. Ez azt jelenti, hogy a szülőnek részt kell vennie a gyerekkel való párbeszédben és a maga felnőtt intellektusával teljes figyelmét oda kell adnia a gyermek csetlő-botló közléseinek megértésére, az arra való reagálásra. Kutatók már bizonyították, hogy ha ez az odafigyelés és reagálás hiányzik, vagy ha nem elegendő, akkor a gyerek kommunikációs igénye nem fejlődik kielégítően. (Ez egyébként érthető is: minek mondja, ha úgysem figyel oda rá senki). Egymással kommunikálunk … A gyerekek számára, életük első pár évében tehát az egyik fontos megtanulandó dolog az, hogy az emberek egymással kommunikálnak és hogy ebbe a kommunikációs folyamba őt is belevárják, ott neki is helye van.
3) Oktató jellegű mesék Vannak mesék, amiket direkt arra találtak ki, hogy tanulhassanak belőle a gyerekek. Ez valóságos nyelvtanulási aranybánya a felnőtt nyelvtanulók számára. Nem téveszd, ha azt gondolod, hogy ha a gyerekek is ezeken a meséken keresztül tanulnak meg beszélni kiskoruktól kezdve, akkor én is meg tudom csinálni. Hogyan hozd ki a legtöbbet az angol nyelvű mesékből? Ha van elérhető feliratozás, használd A tanulási folyamat kezdetén különösen fontos a feliratok használata, hisz könnyebben megértheted miről is van szó. Idővel próbáld meg elhagyni a magyar feliratozást, vagy csak néha rákukkantani a szövegre, ha éppen valamit nem értesz. Később válts angol feliratra, így a szavak hamar beépülnek a szókincsedbe és később már nyugodtan elhagyhatod az angol feliratot is. Ez lesz a leghatékonyabb módja annak, hogy az agyadat "nyelvtanuló üzemmódra hangold. Nézz mesét gyakran Hasznos, sőt fontos, hogy napi rutint csinálj ebből. Nem olyan nehéz beépíteni a napjaidba, hiszen egészen rövid meséket is megtalálhatsz az interneten.
Zseniális mese, ha nem csak szavakat, hanem újabb és újabb kultúrákat is szeretnél megismerni. Kukkants bele az egyik részbe: Itt tudod megnézni a sorozatot: 4) "Dexter's Laboratory" Amellett, hogy mindenki megtanult tökéletesen franciául a híres Dexter mondat által (Omelette du Fromage), ne feledkezzünk meg arról, hogy szuper eszköze lehet az angoltanulásnak is. Haladó nyelvtanulóknak passzol igazán a Dexter sorozat, mivel egy rendkívül intelligens srác a főszereplő, aki bonyolult szerkezeteket és szavakat használ a beszéd során. Ha nem ismernéd a mesét, akkor nézz bele itt és most: 5) "Phineas and Ferb" Phineas és Ferb féltestvérek, akiknek az őrült nyári kalandjukat követheted a sorozatban. Minden rész ugyanazt a formulát követi, szóval könnyen lépést tarthatsz a sorozattal és rengeteg szerkezetet, szót ismételnek meg benne. Sőt! Néha éneklésbe "fullad" a mese. Phineas és Ferb emellett mindig kreatív, tudományos dolgokat végeznek, amire az emberek körülöttük azt mondják, hogy be kellene fejezniük, mert túl fiatalok még hozzá.