A számlázási rendszerek különbsége miatt egyes boltokban gyakorlatilag bármit, a Tescóban csak "fogyasztásra kész ételt" lehet vásárolni Erzsébet-utalvánnyal. Az Erzsébet-utalványt a vonatkozó törvény szerint csak "fogyasztásra kész ételre" lehet elfogadni a boltokban, konkrét lista ezekről a termékekről azonban nincs. Míg az [origo] egyik olvasójának tapasztalata szerint van, ahol még vécépapírt is lehet Erzsébet-utalvánnyal vásárolni, a másikban a beszámolója alapján a cukrozott instant kakaóra sem fogadják el azt. Pénztáros vagy boltvezető legyen a talpán, aki megállapítja, hogy mi tartozik a hivatalosan elfogadható körbe: az utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy arról több élelmiszer-ipari jogszabály rendelkezik. Hogy mi számít "fogyasztásra késznek", azt többek között az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 26 oldalas EK-rendelet határozza meg. Az étel hivatalos leírását pedig egy VM-rendelet rögzíti: alapanyagokból, illetve feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is.
Törvény szerint az utalványban kell biztosítani a juttatást, nem világos, mi váltja ki. Bizonytalanná vált a gyermekvédelmi támogatás kifizetésének formája, miután az év végén beszüntették az Erzsébet-utalvány kiadását. A gyermekvédelmi törvény ugyanis nem csak arról rendelkezik, hogy kötelezően adni kell ezt a támogatás, de azt is kimondja, hogy Erzsébet-utalványban kell folyósítani. Az önkormányzatok ugyanakkor rendeletben írhatják elő, hogy a tízezer forintot elérő rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben – értsd: Erzsébet-utalványban – adják. Értelemszerűen ez a támogatási forma is megszűnt január elsejétől. Az Erzsébet-utalványokat kiadó társaság december 21-én váratlanul jelentette be, hogy január elsejétől sem papír, sem elektronikus formában nem forgalmaznak utalványokat, a forgalomban levő juttatások pedig 2019 végéig használhatók fel. Az előzmény az volt, hogy az Országgyűlés az adótörvények módosításakor mindössze egyetlen cafeteriaelemet hagyott a kedvezőbb adózási körben – és ez az Erzsébet-utalvány helyett a SZÉP-kártya lett.
Ez annyiban rizikós, hogy amíg a postást általában ismerik (ha másról nem, az egyenruháról és a táskájáról), a hivatali dolgozókat nem. Két dolog segíthet, hogy ne juthassanak be csalók a nyugdíjasokhoz: Lázár János szerint biztonsági őrök kísérik az utalványt kézbesítőket, akiktől kérhetjük, hogy mutassák fel igazolványukat. Miért nem a postás? Ezt Lázár azzal indokolta, hogy a posta túl drágán vállalta volna a feladatot. Az amúgy állami tulajdonban levő szolgáltató darabonként 482 forintért kézbesítette volna az utalványokat. Az lehet, hogy a hivatali dolgozóknak nem fizetnek a kézbesítésért, a biztonsági őrök azonban nem dolgozhatnak ingyen: az állam minimálisan 1929 forintot köteles óránként fizetni nekik. Ha három nap alatt, napi nyolc órában sikerült teljesíteni a feladatot, az egy kézbesítésre jutó átlagos költség úgy is 497, 8 forintra jön ki, ám ha karácsony utánra is elhúzódik a kézbesítés, ennél is több pénzébe kerülhet az államnak. Nem számítva például a benzinköltséget sem.