Jelent�s betegsz�m� klinikai vizsg�lat alapj�n azonban bizony�tott�k, hogy egy �j vegy�let a kor�bban a ter�pi�nak ellen�ll� stromalis daganatok kezel�s�ben hat�sos. Kiterjedt kutat�s folyik tov�bbi �jabb vegy�letek alkalmaz�s�ra, hat�konyabb gy�gyszeres kombin�ci�k kidolgoz�s�ra. Az ut�bbi �vek vizsg�latai alapj�n a c�l a sz�vettani alt�pusok szerinti differenci�lt kezel�s, melyre nagyon j� p�lda a stroma daganatok kezel�se. A csont- �s l�gyr�szszark�m�k sikeres kezel�se egy szorosan egy�ttm�k�d� munkacsoport (seb�sz, patol�gus, sug�rter�pi�s szakember, klinikai onkol�gus, gy�gytorn�sz) egy�ttes, �sszefogott munk�j�val lehets�ges. E munkacsoportok tev�kenys�g�nek eredm�nyek�ppen e kor�bban nagyon nehezen kezelhet� betegs�gben jelent�s eredm�nyeket siker�lt el�rni. Betegk�vet�s Nagyon fontos a betegek kezel�s ut�ni rendszeres kontroll vizsg�lata, �gy m�t�t ut�n 5-10 �vig javasolt mind a csontszark�m�s, illetve l�gyr�szszark�m�s betegek k�vet�se. Az 1-2. �vben 3 havonta, a 3. �vben f�l�vente, majd �vente az al�bbi vizsg�latok elv�gz�se aj�nlott: k�rt�rt�net fizik�lis vizsg�lat laborat�riumi vizsg�latok mellkasr�ntgen, illetve CT m�t�ti ter�let MRI-vizsg�lata (csontszark�ma eset�n - ha endoprot�zis be�ltet�se t�rt�nt - CT-vizsg�lat) Ki�jul�s vagy �tt�t jelentkez�se eset�n az els�dleges daganat kivizsg�l�si s�m�ja szerint v�gzend�k a vizsg�latok.
Milyen sz�veteket sorolunk a l�gyr�szek k�z�? Mennyire gyakori, hogy az izmokban, az erekben, a zs�rsz�vetben vagy a k�t�sz�vetben alakul ki daganat? Mekkora a j�- �s a rosszindulat� l�gyr�szdaganatok ar�nya? A l�gyr�szeket az izmok, az inak, az erek, a zs�rsz�vet, a k�t�sz�vet stb. alkotj�k. Ennek �rtelm�ben mindazon sz�vet e csoportba tartozik, mely az emberi szervezet mozg�s�ban, illet�leg bizonyos m�rt�kig a k�l�nb�z� bels� szervek v�delm�ben vagy t�pl�l�s�ban vesz r�szt. E sz�vetek az emberi szervezet �sszt�meg�nek mintegy 50%-�t alkotj�k, �gy elvben felt�telezhet� lenne, hogy a l�gyr�szekb�l kiindul� rosszindulat� daganatok sz�ma meghaladja a h�meredet�ek�t - val�j�ban azonban a rosszindulat� daganatok mind�ssze 1%-�t k�pviselik. Gyermekkorban azonban gyakoribbak, el�fordul�si ar�nyuk mintegy 7%. A j�indulat� �s rosszindulat� l�gyr�szdaganatok ar�nya 100:1, de �tmeneti daganatok is el�fordulhatnak. Szinte soha nem fordul el� j�indulat� daganat rosszindulat�v� alakul�sa, egyetlen kiv�tellel, amely az �n.
Tisztelt Olvas�nk! Felh�vjuk a figyelm�t, hogy anyagaink t�j�koztat� �s ismeretterjeszt� jelleg�ek, �gy nem adhatnak v�laszt minden olyan k�rd�sre, amely egy adott betegs�ggel vagy m�s t�m�val kapcsolatban felmer�lhet, �s f�k�pp nem p�tolhatj�k az orvosokkal, gy�gyszer�szekkel vagy m�s eg�szs�g�gyi szakemberekkel val� szem�lyes tal�lkoz�st, besz�lget�st �s gondos kivizsg�l�st.