Ezek egy része múzeumunk kiállításán is látható. Második expedíciója Kirgíziába és Kazahsztánba vezetett. Reguly Antal (1994) [ szerkesztés] Reguly Antal (1819-1858) Zircen született. Jogi végzettséget szerzett, de érdeklődése a nyelvek, az utazás felé vonzotta. Németországba, Dániába és Svédországba utazott, ahol a finn-ugor nyelvészet felé fordult a figyelme. A finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztrákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Nyelvészeti és néprajzi eredményei alapján vált világhírű tudóssá. Almásy László (1995) [ szerkesztés] Almásy László (1895-1951) a technika szerelmese, A Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Elsősorban a Zarzura oázisának és a Gilf Kebír 10 ezeréves őskori sziklafestményeinek felfedezésével írta be nevét a felfedező utazások történetébe. A II. világháborúban Rommel tábornok távolfelderítő tisztjeként szolgált őrnagyi rangban. Egyiptomba visszatérve a Sivatagkutató Intézet igazgatójává nevezték ki.
katalin(kukac) Végzettség Tárgyrestaurátor művész, papír-bőr szak Technikai munkatársak Borsós Andrásné – gazdasági ügyintéző Vernyikné Nagy Eszter – titkár Vernyik Pál – tárlatvezető Neményi András – teremőr Süléné Lukács Márta – teremőr Bulyáki Margit Valéria – takarító
Magyar Földrajzi Múzeum A Magyar Földrajzi Múzeum 1983 októberében nyitotta meg kapuit Érden, a közelmúltban korszerűsített Wimpffen-kúriában. Alapítója Balázs Dénes földrajztudós volt. A szakmúzeum gyűjtőköre a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékekre, kéziratokra, fényképekre, könyvekre, személyi hagyatékokra terjed ki. Két állandó kiállítással rendelkezik, és évente több időszakos kiállítást is rendez. Az intézmény tartja fenn – egy különálló épületben – az érdi helytörténeti kiállítást is. A négy teremben látható tárlat a neolitikumtól a 20. századig tekinti át a település történetét, régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeken keresztül. A 2007-ben megújult Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállítás azokat a világot járt magyar utazókat mutatja be, akik útjuk során kutató tevékenységet is folytattak. Van köztük vándorlegény, tengerész, őshazakutató, misszionárius, politikai emigráns és szakképzett tudós is. Hat különböző terem tárlói elevenítik fel és hozzák közel a látogató számára mindazt, amit átéltek, láttak és tapasztaltak.
Déchy Mór (1992) [ szerkesztés] Déchy Mór (1851-1917) alpinista, tudományos kutató. Odesszából kiinduló hét expedíciója során vált a Kaukázus egyik legjobb ismerőjévé. Útjaira szaktudósokat is vitt magával. Fő érdeme, hogy felmérte a magashegység gleccsereit. Teleki Pál (1993) [ szerkesztés] Teleki Pált (1879-1941) tekintjük a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítójának. A kitűnő térképész Japán szigeteiről készített térképe és térképtörténeti tanulmánya nemzetközi sikert aratott. Másik híres térképe az ún. vörös térkép. Számos hazai és nemzetközi szervezetben töltött be jelentős szerepet. 1911-ben vetette fel elsőként egy földrajzi múzeum megalapításának gondolatát. Kétszer volt az ország miniszterelnöke. Először 1920-ban rövid ideig, majd 1939-1941 között. Prinz Gyula (1993) [ szerkesztés] Prinz Gyula (1882-1973) geográfus-geológus a Tien-san kutatója. Tanára, Lóczy Lajos ajánlására csatlakozott 1906-ban Almásy György tien-sani expedíciójához. Prinz csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a Tien-san csúcsait, völgyeit.
A múzeum szervezi az érdi gimnáziumba kihelyezett ifjúsági kört, melynek rangos előadói egyetemi oktatók, kutatók. A felnőtt érdeklődők számára a Múzeumbarát Körben havonta tartott előadások jelentenek vonzerőt. A könyvtár 9000 kötettel várja a kutatókat, diákokat melyek a legjelentősebb magyar utazók munkáit, földrajztankönyveket illetve útleírásokat gyűjtötte össze. A helyben használható könyvtár számos darabját adományozás útján kapta intézményünk. A médiában [ szerkesztés] A közművelődési munka fontos része a sajtóval, rádióval, televízióval való kapcsolattartás. Évente 2-3 rádió- vagy televíziós műsort sugároznak a múzeumról, s több tudományos, ismeretterjesztő film szakanyaga készült az intézményben. Források [ szerkesztés] Magyar Földrajzi Múzeum weblapja m v sz Érd Városrészek Parkváros • Tusculanum • Újtelep • Postástelep • Érdliget • Ófalu Nevezetességek Kakukk-hegy • Érdi-magaspart • Fundoklia-völgy • Harangjáték • Szent-Mihály templom • Minaret • II. Lajos emlékmű • Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája • Magyar Földrajzi Múzeum • Kutyavár • Szapáry-kastélyrom • Római katolikus templom • Berza-kert • Czabai-kert • Beliczay-sziget Érd-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállításon hazánk területén tevékenykedő geológusok, geográfusok, térképészek és barlangászok munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók. A múzeum 2001-ben felújított kertje ad helyet a világjáró tudósok szoborparkjának, ahol Antal Károly és Domonkos Béla szobrászművészek alkotásai állítanak emléket a legjelentősebb magyar felfedezőknek. A szervezett tárlatvezetések mellett a múzeumnak a helybeli óvodákkal, iskolákkal is szoros a kapcsolata; a gyermekek múzeumi órákon, foglalkozásokon, feladatmegoldással egybekötött vetélkedőkön vehetnek részt. Rendszeresen tartanak nyári táborokat, amelyek elsődleges célja a környezetvédelmi tudatformálás. A múzeum könyvtára közel tízezer kötettel várja a kutatókat, diákokat.
Az épület tágassága lehetővé tette, hogy vendégeket, átutazókat is elszállásoljanak benne, mint a korábban is állt Pelikán Fogadóban. Például 1871 februárjában Eötvös József földi maradványait kísérő gyászmenet tagjai - útban Ercsibe - szintén itt éjszakáztak. A szoborpark [ szerkesztés] A Magyar Földrajzi Múzeum 2000-2001-ben felújított kertje csodálatos környezetet nyújt a legkiemelkedőbb magyar utazók szoborba öntött képmásainak. Az első alkotást 1984-ben avatták fel. A négy évtizedes kőbányai szunnyadás után állították fel Antal Károly Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész Kőrösi Csoma Sándor szobrát. A Kőrösi Csoma Sándor szobrot még kilenc utazó szobor követte, melyeket az Érden élő Domonkos Béla szobrászművész készített. A műalkotások felállítására a közadakozásnak köszönhetően került sor. A szobrok felállításuk időpontjának sorrendjében: Teleki Sámuel (1989) [ szerkesztés] Gróf Teleki Sámuel (1845-1916) Sáromberkén született. Németországban folytatott egyetemi tanulmányokat.
Magyar Földrajzi Múzeum A múzeum adatai Teljes neve Magyar Földrajzi Múzeum Elhelyezkedés Érd Magyarország Cím 2030 Érd, Budai út 4. Alapítva 1983 Tömegközlekedés Volánbusz (Érd, autóbuszáll. ), 30-as vasútvonal (Érd alsó) Elhelyezkedése Magyar Földrajzi Múzeum Pozíció Pest megye térképén é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 18° 55′ 07″ Koordináták: é. 18° 55′ 07″ A Magyar Földrajzi Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Földrajzi Múzeum témájú médiaállományokat. Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a földrajztudománnyal, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállításaik mellett évente 2-3 időszaki kiállításuk van. Története [ szerkesztés] Az érd-ófalui Sina-kastély esztelen elpusztítása után ma Érd város egyetlen jelentősebb, nem egyházi jellegű műemléki épülete a volt Batthyány–Sina–Wimpffen–Károlyi-kastély, amelyben jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum működik.
Vámbéry Ármin (2007) [ szerkesztés] Vámbéry Ármin (1832-1913) Turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató Tehetsége korán megmutatkozott, 25 évesen már 25 nyelven beszélt. Első jelentősebb útját Törökországba tette. Második, Közép-Ázsiába tett útját az akadémia támogatta, melynek 1857-től tagja volt. Ezen útján a magyarság eredetét és a közép-ázsiai népek múltját kutatta. Útjai során sokszor adta ki magát dervisnek. Ezt a szerepet nagyon jól kellett játszania, mivel sánta lába nem tette lehetővé számára a menekülést. Európában a Kelet legjobb ismerőjeként tartották számon. Oktatási jelentősége [ szerkesztés] A kiállítások, szervezett tárlatvezetések mellett nagy hangsúlyt helyeznek a helybeli általános- és középiskolákkal való kapcsolatra. Gyakoriak a múzeumi órák, foglalkozások, feladatmegoldással egybekötött vetélkedők, szakkörök, autóbuszos kirándulások. A nyári táborok során a környezetvédelmi tudatformálás az elsődleges céljuk. A földrajzot oktató pedagógusokkal történő kapcsolattartás rendszeres formája az előadással egybekötött szakmai továbbképzés.
A magasföldszintes, klasszicista épület a Pest környéki közepes nagyságú kúriák közül kiemelkedik szép arányaival, harmonikus megjelenésével. Homlokzata a fokozatosan térré szélesülő Budai útra tekint. Két végéhez, tisztes távolságban, derékszögben két alacsony, boltíves gazdasági épület csatlakozik, melyekben jelenleg lakások és üzletek vannak. A három épület tágas udvart, kertet zár közre. Az épület hossza 68 méter, szélessége 14 méter. A külső falak téglából és sóskúti mészkőből épültek. Az épület belső terének elrendezését többször változtatták, falakat bontottak és újakat építettek, a mindenkori használati céloknak megfelelően (lakás, iroda, iskola stb. ) Az épület herceg Batthány Fülöp birtokán 1840 -ben épült. Később a kúria a Wimpffen-családé lett, innen az épület máig is használatos neve. Valószínűleg a Wimpffen-família Magyarországon időző tagjai, illetve a birtok tiszttartói laktak benne. Jovicza I. (1971) szerint a szabadságharc idején az épület osztrák tábornoki főhadiszállás volt, s a közelében temették el a harcokban elesetteket.