Máltai Szeretetszolgálat Menekültek

• Máltai
• Csak igen volt – Harminc éve fogadta be a keletnémet menekülteket a Máltai Szeretetszolgálat | Magyar Kurír - katolikus hírportál
• Maltai szeretetszolgalat menekültek

Klaus D. Streicher, Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke felidézte, hogy annak idején sokszor megkérdezték tőle, mekkora volt a kockázat segítségnyújtásuk miatt. "Nem volt szó kockázatról" – mondta. "Emberi életekről volt szó, és azokat a mi igenjeink mentették meg. Ugyanis az igen szeretet, a szeretet pedig bátorság" – hangsúlyozta. Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke Felidézte azt is, hogy a tábor megnyitása előtt az utcákon tartózkodó menekültek családoknál moshattak, főzhettek, tisztálkodhattak. Augusztus 14-én, a tábor első estéjén egy napi szervezéssel máris 960 embert tudtak elhelyezni a sátrakban, a segítségnyújtásban pedig meghatározó szerepe volt a müncheni máltaiaknak és Csilla von Boeselagernek. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös kiállításának látogatói egy eredeti, 1989-ben is használt sátor körül elhelyezett tárgyi emlékek, fotók, dokumentumok és filmek megtekintésével tájékozódhatnak a sorsfordító eseményekről.

Máltai

• Érsebészet, Érsebészek - Érsebészet lap
• Nagy fal szeged vs
• Vodafone készülékek flotta ajánlatok
• Alkonyat napfogyatkozás 2.0
• Régi 10000 forintos
• Fürdőhelyek magyarországon

A Nemzeti Múzeum rotundájában egy eredeti, 1989-ben is használt sátor körül eredeti tárgyak, fotók, dokumentumok, filmek segítéségével ismerhetjük meg a sorsfordító események történetét. Felvillannak azok a balatoni nyarak, amikor az NDK és NSZK állampolgárok Magyarországon találkoztak egymással, a keletnémet állambiztonság, valamint titkosszolgálat (Stasi) működése, a határok őrzése, a határsértők büntetése, a zugligeti menekülttábor mindennapjai, az önkéntesek munkája, a közben zajló szigorúan titkos diplomáciai tárgyalások, a páneurópai piknik és végül azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását. Az 1989-es év a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Nemzeti Múzeum számára egyaránt jelentős. A karitatív szervezet idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját, a Nemzeti Múzeum pedig a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából indított egész éves programot Közös Időnk – 1989 címmel. Mindkét intézmény számára kiemelt pillanat lesz a most nyíló Befogadás napja 89' – 30 éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat című kiállítás, hiszen a három évtizeddel ezelőtti események nemcsak a rendszerváltoztatás és a magyarországi humanitárius szervezetek történetében, hanem egész Európa szempontjából meghatározóak.

Többek között azok a nyári pillanatok is feltűnnek a fotókon, amikor az NDK és NSZK állampolgárai Magyarországon találkoztak egymással, de a keletnémet állambiztonságról, valamint titkosszolgálat (Stasi) működéséről, a határok őrzéséről, a határsértők büntetéseiről is tájékozódhatnak. Betekinthetnek a zugligeti menekülttábor mindennapjaiba, az önkéntesek munkájába, a szigorúan titkos diplomáciai tárgyalásokba, a páneurópai piknik kulisszái mögé, és megismerhetik azokat a döntéseket, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását. Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság Szöveg: Tukács Orsolya, MTI

Csak igen volt – Harminc éve fogadta be a keletnémet menekülteket a Máltai Szeretetszolgálat | Magyar Kurír - katolikus hírportál

1989. augusztus 14-én az alig fél évvel korábban alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat megnyitotta első táborát a keletnémet menekültek számára – ez a nap azóta a Befogadás napja. A harminc évvel ezelőtti Európa legnagyobb humanitárius segélyakciójáról a Magyar Nemzeti Múzeum Közös időnk – 1989 című tematikus évének részeként rendeztek be kiállítást a múzeum rotundájában. A két intézmény közös időszaki kiállításán eredeti tárgyak, felvételek és beszámolók segítségével megidéződnek a berlini fal lebontása és a rendszerváltás előtti idők és körülmények: a balatoni nyarak, amikor az NDK és NSZK állampolgárok Magyarországon találkoztak, keletnémet titkosszolgálat (Stasi) működése, a zugligeti menekülttábor mindennapjai, az önkéntesek munkája, a közben zajló szigorúan titkos diplomáciai tárgyalások, a páneurópai piknik. És végül azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását. A Befogadás napja '89 című tárlatot egy hónap alatt több mint 22 ezer látogató tekintette meg.

Az akkori magyar kormány számára egyértelmű volt, hogy a genfi egyezmény értelmében tovább kell engedni a keletnémet menekülteket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat cselekedete, hogy befogadta őket, önmagában történelemformáló erőnek minősíthető. Klaus D. Streiche, a budapesti német nagykövetség ügyvivője a béke napjának nevezte "a befogadás napját", amely megváltoztatta a világot, elhozta a szabadságot Magyarországnak, az egységet Németországnak és a visszatérést Európába a közép-kelet-európai népek számára. Mindez nem lett volna lehetséges, ha nem segít az akkori magyar kormány és a segélyszervezet, élén Kozma Imre atyával és Csilla Freifrau von Boeselagerrel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat örökös tiszteletbeli elnökével. Mindezért nagyon nagy köszönet illeti őket – mondta a követségi ügyvivő. Emlékeztetett, a zugligeti templom kertjében a következő felirattal fogadták a menekülteket: "A kapunk nyitva, a szívünk még inkább. " Egyúttal idézte Angela Merkel német kancellárt, aki a soproni megemlékezésen háláját fejezte ki azért, mert a magyarok segítségével sikerült legyőzni Európa megosztottságát, és lehetővé vált, hogy a keletnémetek eljuthassanak a szabadság földjére.

Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője hangsúlyozta, nagyon nagy volt a bizalmatlanság, az emberek attól féltek, hogy menekülttáborokba viszik őket. Körülbelül hatvan busz érkezett a Keletihez, a többi az autópályára. Miután a legtöbben felszálltak, jött az értesítés, hogy mintegy százötven ember a II. János Pál pápa téren éjszakázik – ekkor az önkéntesek egy csoportja oda is elment, felébresztették az alvókat. Voltak, akik kihangosítókkal érkeztek, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai egyenként mentek oda a családokhoz, hogy személyesen elmagyarázzák nekik a helyzetet. Végül a téren éjszakázók nagy része szintén elutazott a buszokkal. Az indulás előtt sok személyes problémát kellett megoldani, családokat kellett egybegyűjteni. Romhányi Tamás elmesélte annak a családnak a történetét, akik a II. János Pál pápa téren tartózkodtak, és el is indultak volna szívesen a buszokkal, de az egyik kisgyerekük a Szent László kórházban volt. A szeretetszolgálat egyik munkatársa taxival elment a kórházba, ahol a gyermek éppen infúziót kapott, de orvosa véleménye szerint már felerősödött annyira, hogy útnak indulhatott szüleivel, miután lecsöpögött az infúzió.

Maltai szeretetszolgalat menekültek

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerkesztőségünknek elmondta, hogy a menekültkérdésben az első pillanattól kezdve úgy gondolták, kötelezettségeik vannak a rászorulók, az úton lévők irányában. A szeretetszolgálat huszonöt éves története során mindig az életük része volt a menekültek megsegítése, a szervezet megalakulása is a keletnémetek befogadásához kapcsolódik. Napjainkban a menekültkérdés nagyon összetett probléma, nem értelmezhető olyan világosan a helyzet, mint a jugoszláviai, romániai válság idején. Az azonban biztos, hogy az úton lévő embereknek sok problémájuk van, különösen a gyermekes családoknak: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat küldetéséhez híven segíti a menekülőket, és nem ítéleteket fogalmaz meg. Győri-Dani Lajos hangsúlyozta, hogy mindezt csendben teszik. Nem önmagukat akarják megmutatni, hanem a rászorulókon akarnak segíteni; a cél nem a kommunikáció, hanem a segítségnyújtás. Két hónapja vannak jelen a Keleti pályaudvaron minden este a mozgó orvosi rendelővel, orvosokkal.

Eőry Ajándok véleménye szerint amellett, hogy küldetésünk mindenkinek segíteni, a nemzeti identitástudatot sem szabad feladnunk. Ugyanakkor identitástudatunkat az is erősíti, amit ez a Sierra Leone-i bevándorló férfi szeret bennünk, magyarokban. Az este különösen megrendítő pillanata a helyi hajléktalanokkal való találkozás volt: mit gondolnak ők a váratlanul, tömegesen érkező rászorulókról? Induláskor a szeretetszolgálat központjában egy férfi méltatlankodott, hogy előbbre valók a menekültek, ő bezzeg nem kap orvosi ellátást. Közben kiderült, hogy éppen Eőry Ajándokra vár, akit a legjobb barátjának nevezett, és aki kicsit korábban jön, hogy indulás előtt ellássa őt is. A Keletiben szintén nagy szeretettel üdvözölték a hajléktalanok orvosukat, "legjobb barátjukat". Az egyikük azt is elmondta, mennyire sajnálja a hozzánk érkező családokat, nagyon sok bajuk van, tudja, hogy az iszlám harcosok elől menekülnek. Fotó: Lambert Attila Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír